Mesélj nekem egy kicsit a Skatelandról és a karakteredről!
Ashley Greene: Michelle Burkham-et alakítom, aki némi szerelmes érdeklődéssel, de nagyon jó barátja Richie Wheeler-nek, a főszereplőnek, akit Shiloh Fernandez. játszik.  És Brent Burkham [Heath Freeman] a bátyám, mi egyfajta hármasfogat vagyunk a filmben. Texasban játszódik a nyolcvanas években. Alapvetően a történet során azt próbálják a fiatalok kideríteni, hogy kik ők és mit miért tesznek, és én is közéjük tartozom. Ezen kívül én noszogatom Richiet arra, hogy ne adja alább és törjön nagyra, és ez egy nagyon hálás szerep. Ő (Michelle) nagyon érzékeny, de mégis erős, sok érzelmi hullámvölggyel.
Amikor először veszel kezedbe egy forgatókönyvet, mi alapján döntöd el, hogy elvállalod-e a szerepet?
Ashley: Az első dolog természetesen a szövegkönyv elolvasása, fontosnak tartom, hogy fenntartsa az érdeklődésemet, és még fontosabb ezután, hogy a karakterem sorsa is érdekeljen…eziránt nagy szenvedéllyel viseltetek. Úgy érzem, hogyha olvasol egy szövegkönyvet, és az nem ragadja meg az érdeklődésedet, nem érdekel, hovan mennek a szereplők, mit csinálnak, mire gondolnak, hogyan hatnak rájuk az események, akkor azt hiszem, nem érdemes belevágnod. Nem csinálnék meg egy olyan filmet sem, ami nem érdekel... ígyhát azt hiszem, ez a legfontosabb dolog. De a szíved úgyis megsúgja majd a választ erre...
Már tonnányi elismerésben részesültél.Azt mondod, Floridából származol. Milyen volt a kezdet?
Ashley: Igazán szerencsém volt, úgy értem, szerencsére nagy szükség van ebben az iparágban.  Jacksonville-ben kezdtem  15 évesen, akkor még nem voltam tudatában annak, hogy színésznő akarok lenni. Ez igazán ott, Jacksonvilleben kristályosodott ki bennem. Belevágtam a modellkedésbe és elkezdtem egy kereskedelmi sulit. És úgy áltam hozzá, hogy "hé, ez nagy buli". Szóval, felvettem néhány színjátszás órát. És ezután teljes gőzzel előre. New Yorkba mentem, rátaláltam a mai ügynökömre,  Ryan Daly-re. Sezrváltam egy menedzsert és megbeszéltem anyuékkal, hogy egyezzenek be a korábbi érettségibe-hihetetlen, de megtették! Annyira támogatnak engem. Nélkülük nem jött volna össze. Aztán L. Angelesbe mentem...
Veled mentek a szüleid is?
Ashley: Anyu eljött velem és ittmaradt tíz napra, szerzett egy apartment, elintézte a villanyt a vizet benne, egyszóval az olyan dolgokat, amikhez én nem konyítok. Az első évben sok színjátszásórám volt, és ekkor gőzerővel próbáltam rájönni, ki vagyok.
Szóval, mi volt az első nagy szerepet L.A-ben.?
Ashley: Őszintén, az Alkonyat volt a nagy, hatalmas, szerencsés áttörésem. Az első évem arról szólt, hogy kitaláljam, ki vagyok. A második évemet egy csomó meghallgatás alkotta, ahol ilyeneket mondtak "Tetszik, amit csinál, de nincs benne igazán új" De én csak tanultam.  És végül, a második év vége felé kaptam pár apró szerepet a Punked és Crossing Jordan-ben, kis TV szerepeket és néhány mellékszerepet filmekben, mert a rendezőknek tetszettem, de nem voltam nagy név. És ezután, tudod, jött az Alkonyat, ott voltam öt meghallgatáson és rákényszerítettem őket, hogy rakjanak be a filmbe. (:
Jó sok okos színésszel dolgoztál már. Tanultál már el tőlük valamit is?
Ashley: Teljes mértékben. Úgy vélem, jó színésznek lenni annyit tesz, mint hallgatni az élettapasztalatra.El sem tudom mondani, hányszor van ez úgy, hogy történik velem valami, ami akkor szívás, de tudom, hogy egyszer még hasznomra fog válni.Ez a forgatáson is így van. Dolgoztam Michael Sheen-nel, és csak ültem és letaglózva bámultam rá, hogy mégis ki ez az ember? Mert ő egész egyszerűen hihetetlen. Rengeteget tanulok csak abból is, hogy elülök beszélgetni az emberekkel, nem szükségszerűen színészetről, csak az életről, hogy hogyan kezeljük.
Mit tanácsolsz a színészeknek?
Ashley: Az a tanácsom, ha nem csinálod szívvel-lélekkel, akkor inkább hagyj fel vele, mert ez egy kemény üzem. Teljes mértékig imádom, és tudom, hogy nem csinálnék mást ilyen szívesen, mégis, néha ezt kérdezem magamtól: Mi a fenéért teszed ezt magaddal? Tudod, ez nagyon sok munka, de ha szereted, akkor a legjobb a  világon. A legfontosabb hinni magadban, még akkor is, ha úgy látod, hogy a környezeted nem hisz benned, ha nincs meg a kellő önbizalmad, nagyon kemény végigcsinálni.